A Paradigma Ariadné egy budapesti építész stúdió, amely nem mindennapi épületeket, installációkat és tárgyakat tervez. Terveik megfelelnek minden elvárt igénynek és mindig tartalmaznak valami extrát, ami az adott épület vagy belső tér lakóinak, használóinak vidámabb mindennapokat vagy kellemesebb környezetet eredményez. Emiatt az irodára jellemző az esztétika innovatív megközelítése, a szép keresése, valamint az olyan épültek tervezése, amelyeknek elmesélhető története van. Az irodát Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid alapították 2016-ban. Az iroda partnerei és ügyfelei között intézmények, vállalatok, önkormányzatok és magánszemélyek is megtalálhatók, különösen olyanok, akik újszerű ötleteket és megoldásokat szeretnének építészeti feladataikhoz vagy olyan projektjeikhez, amelynél építészeti tudásra van szükség. Ennek megfelelően az iroda építészeti tervezési, szerkesztői, kurátori és oktatási szolgáltatásokat nyújt. A Paradigma Ariadné Kovács Dániel művészettörténésszel együtt a 2021-es Velence Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátorai voltak, továbbá az iroda több kiállításon és nemzetközi együttműködésben mutatkozott be Budapesten, Velencében, Varsóban, Bécsben, Ljubljanában, Logroñoban, Dortmundban, Milanoban, Párizsban és az Egyesült Államokbeli Ohioban.

A koncepció kialakításánál élni akartunk az egybefüggő irodaszint adta szabad téralakítás lehetőségével. Az ilyen egybefüggő irodaszintek szinte kínálják magukat, hogy a megszokott négyzetes, cellás kialakítású irodatértől eltérve ne csak szikáran funkcionális, de esztétikai megfontolások szerint is alakítsuk az alaprajzot, és így egy felszabadultabb, nagy geometriai formákat alkalmazó alaprajzi rendszert hozzunk létre. Másfelől fontosnak tartottuk azt is, hogy ha ebből a szabad geometriai elrendezésből keletkezőleg pillérek lesznek láthatóak a térben, azt ne rossz kompromisszumként, hanem kreatív lehetőségként fogjuk fel a tervezés során. Ennek ellenére a tér bizonyos értelemben konzervatív, hiszen mindennapi munkavégzést is szolgálnia kell. Helyet kapott három cellásan kialakított igazgatói iroda, egy egybefüggő Open Office tér, négy tárgyaló, amiből a legnagyobb tovább osztható, és további, a működést biztosító kisebb terek, raktárak. Mivel mindez a megszokott funkciómix szabad geometriai elrendezésben kapott helyet, így a terv annyiban változtatott a hazai irodaépítészet bevett modelljén, hogy sokkal több átlátás jött létre benne. Bár a koncepció elemelkedett, de fontos, hogy nincsen olyan anyag a térben, amely ne lenne ismerős bárkinek. A nyers rétegelt borovi fenyő lemez, az alumínium trapézlemez, vagy a geometrikus mintájú LVT burkolat alkalmazása egyáltalán nem forradalmi megoldás. Az viszont már speciális, hogy hol és mekkora léptékben használjuk őket. A fém trapézlemez vidéki kertek végében található viskók lesajnált anyaga, de egy presztízses irodatérbe helyezve egy húsz méter hosszú egybefüggő falszakaszon megnemesül. A nyomtatott színes mintájú LVT burkolat szintén sajátos karaktert ad az auditórium lelátójának, és ugyanúgy gazdagítja a karaktert a nyers borovi fenyő rétegelt lemez a tárgyalódobozok esetében.