Csekei Fruzsina nem rég diplomázott építészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. Diplomáját a Középülettervezési Tanszéken készítette. Tanulmányai során több projekt kapcsán foglalkozott az épített örökség, különösen a szakrális építészeti emékek, tér-időbeli és szellemi rétegződéseivel. Arra keresi a választ, hogy miképpen lehet kortás építészeti eszközökkel ezen téri emlékek, helyek történelmi és kultúrális jelentőségét újra megidézni.

Budapest peremén tarálható Budaszentlőrinc, mely a Pilis hegyeiben kirándulók közkedvelt megállója. De legfőképpen hívők és elvonulni vágyók zarándokhelye, mivel itt állt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend első főkolostora. A kolostor története egészen 1290-ig nyúlik vissza. Apró erdei kápolnából hamar kolostorrá bővült, ahol a rend védőszentjének földi ereklyéit is őriztek. Egészen 1526-ig, amikor a Budára érkező török csapatok porig égették a kolostort és köveit elhordták. A pálosok többé nem költöztek vissza a területre, a kolostor múltja feledésbe merült. Egészen 1850-ig, amikor régészeti ásatások vették kezdetét. A feltárások eredményeként megvalósult, részleges rekonstrukció megteremtette a helyet, mely beépült a köztudatba, viszont a terület történelmi jelentőségének megismerése során hiányérzetet hagy maga után. A térdig felmagasított alapfalak csupán a kolostor kontúrját jelöli ki a helyszínen. A terv kolostor történelmi jelentőségének és múltjának hiteles és élményszerű bemutatását tűzi ki célul. Mindezt úgy, hogy megteremtsem a harmóniát a hely turisztikai és élő szakrális oldala között. A terv a kolostor tereinek kiemelése mellett, az egykor bennük élő szerzetesek jelenléte is megidézi. A szerzetesek életét és hitvallását pedig a tevékenységük tükrözi leginkább. A pálos szerzetesek őseik mindennapi tevékenységeik közül négyet emelnek ki: olvasás, kétkezi munka, elmélkedés és ima. A kompozíció négy eleme ezen tevékenységeknek biztosít helyet. A kolostor legjelentősebb, egykori terei mágnesként vonzzák az építményeket, viszont az újnak nem célja a régi rekonstruálása, kontúrjának pontos lekövetése. Az építményegyüttes egy új értelmező réteget képez, mely a romok rétegétől független, a talaj felett lebeg. Minden elem egy téri feladvány, kortárs téri értelmezés, amely megidézi és felerősíti az egykori terek jellegét. (1. OLVASÁS) Az olvasó torony a kolostor egykori védőtornyának romjai fölé magasodik. (2. KÉTKEZI MUNKA) A pavilonnal körbezárt fűszer-, és gyógynövénykert, az egykori kerengő helyén, a szerzetesek egykori munkáját idézi meg. (3. ELMÉLKEDÉS) A merengő tér, az ereklye kápolna helyén, egy egyszemélyes, külvilágtól elzárt búvóhely, mely a profán és a szakrális terek határán áll. (4. IMA) A templomtér a romok jelenleg is leginkább élő helye. Különleges aurája nem igényel épített elemet. A gondozott tisztás szűkítésével a fák és sűrű növényzet a templomtér falaivá válnak. A tér lefedése pedig az ég.