Bogyó Virág képzőművész, kulturális munkás és kutató, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomázott grafika és média design szakokon. Nemrég fejezte be doktori tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, melynek során a játszóterek kultúrtörténetével foglalkozott, fókuszában a II. világháború utáni negyven éves időszak, a kísérleti megközelítések és a demokratikus nevelés álltak. Pályafutása során számos interdiszciplináris együttműködésben dolgozott, számos közösségi programot, eseményt szervezett és gyakran foglalkozott köztéri helyzetekkel. Madácsi Flóra tájépítész, leginkább urbanisztikai kérdésekkel foglalkozik, a Magyar Agrártudományi és Élettudományi Egyetemen szerzett tájépítész alapdiplomát. Jelenleg az Aalborg Egyetemen végzi mesterképzését várostervezés és fenntarthatóság szakon. A budapesti önkormányzati és civil szektorban végzett munkája révén részvételi köztértervezésben szerzett tapasztalatot, fő érdeklődési területe a városrehabilitáció, a helyközpontú fejlesztés és az igazságos zöld átmenet, különös tekintettel a low-tech, kooperatív, közösségvezérelt megoldásokra és az alulról jövő gyakorlatokra. Flóra és Virág két éve működik együtt, és a gyerekek kortárs városi környezethez való viszonyát és a játék lehetőségeit vizsgálva. Fókuszukban a deszegregáció elleni fellépés, a közösségi kezdeményezések és az ökológiai gondolkodás népszerűsítése vannak.

Az általános vélekedés, hogy a városi játék elsődleges helyszíne a játszótér – ahol kijelölt módokon, szabályozott rendeltetésű eszközökön van mód a gyermeki szabadság megélésére – ez azonban az elmúlt évtizedekben lett csak ennyire egyértelmű. Az 1930-as évektől a világ számos városában hoztak létre állandó jelleggel vagy időszakosan az autóforgalom elől lezárt, úgynevezett játszóutcákat a gyerekközösségek számára. Az 1950-es években Budapesten is voltak játszóutcák, de az 1960-as évek a növekvő autóforgalma hatására ezek megszűntek. Ugyan más nagyvárosokhoz hasonlóan, az utóbbi években Budapesten is megfigyelhető egy tudatos, emberközpontú városfejlesztési trend, amely a közlekedés mellett – illetve helyett – más szempontokat is figyelembe vesz, a játék azonban továbbra is ritkán jelenik meg mint rendezési elv. A Játszóutca?! egy köztéri játékakció, vitafórum és minikiállítás volt, amelyet Bogyó Virág és Madácsi Flóra szervezett a Flaszter – 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále keretében 2023 őszén. A projekt fő célja az volt, hogy elősegítse a közterületek használatáról és a gyermekek játéktevékenységéről szóló párbeszédet, megkérdőjelezze a bevett gyakorlatokat, és feltárja a szabad és kockázatos játékban rejlő lehetőségeket. A projekt a játszóutcák kortárs, budapesti relevanciájára, valamint a közterek, a neveléshez való hozzáállás és a szabadidős tevékenységek változásaira hívta fel a figyelmet, az első játszóutcák 70 évvel ezelőtti megjelenéséhez képest.. A Játszóutca?! a Barát utcában, Budapest egyik első játszóutcájában és a Bauer Sándor utca Mátyás téri szakaszán zajlott. Bogyó és Madácsi Bárczy Alíz építésszel és az Építész Szakkollégiummal együttműködve fából készült elemeket tervezett ezekbe az ideiglenes autómentes zónákba. Ezek az elemek, mindennemű kötött funkciót nélkülözve játékra ösztönözték a közönséget. A helyszínekre való kitelepülést megelőzően az installáció a Kesztyűgyár Galériában volt megtekinthető. A játékelemek itt posztamensekké, padokká alakultak és mini-kiállítás mutatta be a játszóutcák történetét, a gyerekek városi játékát és az abban rejlő potenciálokat. Az utcai akciók során a kiállítási elemek ismét játékeszközzé váltak, a Barát utcai helyszín különlegessége pedig egy, az utca közepén felállított, óriási homokhegy volt, ami szintén invitálta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A projekt során az alkotók olvasókört és fórumot is szerveztek, amelyek elősegítették a szakmai párbeszédet és a közösségi rész