A PARAGRAM fő profilja közlekedésépítészeti projektek és egyéb összetett, közösségi fókuszú fejlesztések tervezése. A cég építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti feladatok mellett tájékozódási rendszerek kifejlesztésével is foglalkozik. A PARAGRAM Stúdiót 2018 karácsonyán alapította Csapó Balázs, Germán Tibor és Bretz Annamária. Névválasztásuk ('paragramma' = betűcserén alapuló szójáték; szó szerint a betűn túli, a betűket meghaladó) híven tükrözi egyszerre felszabadult, ugyanakkor mélyen felelősségteljes és nyelvileg is tudatos alapállásukat. Pottyondy Flóra és Liziczai Sándor tájépítészek 2023 elején a Park Stúdió beolvadásával csatlakoztak a társasághoz. A PARAGRAM az M4 metróvonal állomásainak generáltervezését kiviteli szinten jegyző PALATIUM M4 Projekt Kft. általános jogutódja. A városi gyorsvasutak építészeti tervezése terén a PARAGRAM szaktudása meghatározó. A metró-, hév- és vasútállomások kapcsán referenciái kiterjednek az utasok, látogatók tájékoztatását segítő rendszerek és az egyedi bútorzatok tervezésére is. Nagyobb területek összetett városépítészeti kérdései tisztázására mestertervek, stratégiai dokumentumok és urbanisztikai tanulmányok készítésével járul hozzá. A vonalas infrastruktúra projektek beavatkozási területein számos budapesti park és köztér megújításában vett részt. Szoros szakmai együttműködésben dolgozik Magyarország legnagyobb mérnökirodáival, megbízói körét közlekedési társaságok, önkormányzati és állami szervezetek, magánbefektetők adják.

A budapesti M3 metró Magyarország legforgalmasabb vasútja, állomásai a főváros leglátogatottabb közterei. Az eredetileg megépült állomások az 1970-es és 1980-as évek designikonja lettek, átfogó rekonstrukciójuk az elmúlt évtized egyik legfontosabb városfelújítási projektje volt Budapesten. Az inkluzív tervezés és a fenntarthatóság központi szempontként szerepelt az egész projektben: a fő cél az volt, hogy egy meglévő városi infrastruktúrát költséghatékony módon, a város lehetőleg legkisebb zavarásával, célzott műszaki beavatkozásokkal modern színvonalra hozzon. A Deák Ferenc téri megálló a budapesti metróhálózat kiemelt csomópontja: három metróvonal (M1, M2, M3) metszi itt egymást. A tájékozódás megkönnyítése érdekében az új építészeti koncepció a teret a csomópontok és az összekötő lineáris terek gráfjaként teszi érthetővé. A statikus tereket (előcsarnokok, elosztó- és váróterek) semleges formák és részletgazdag textúrák, míg a dinamikus tereket (gyalogút és mozgólépcső) dinamikus formák és élénk színű burkolatok jellemzik. A megújult arculat áttekinthetőségével, élénk és vidám színeivel, tetszetős felületeivel újraértelmezi az eredeti retro architektúrát, és mindenki számára népszerűsíti a tömegközlekedést. A földalatti komplexum -2 szintjén az előcsarnok adja az állomás bejáratát. A szabadon lebegő egyedi lámpatestek elméleti síkot alkotnak a csillogó expandált alumíniumlemezekből készült álmennyezet alatt. A peronon João Rodrigues Vieira portugál művész 1996-os betűcsempéit gondosan restaurálást követően a visszafogott környezetbe illesztve jól érvényesülnek. Az összekötő folyosók szakasza átalakult: az eredeti függőleges oldalfalak elbontásával a két alagút építészetileg egységes, összefogott térként jelenhet meg, az új, lendületes absztrakt burkolat az építés korabeli űrkorszakot idézi. A homogén világító felületek a természetes fény beáramlásának illúzióját keltik, így teszik komfortosabbá az átsétálást. Az akadálymentességet biztosító és másodlagos bejáratként szolgáló, nagy kapacitású lift kiépítéséhez új alagutat kellett bányászni.