Építészet tyúklépésben – vidék-újrahasznosítás

2024-ben diplomáztam a BME Építészmérnöki Karán. Tanulmányaim során érdeklődésem egyre határozottabban fordult a meglévő épületek átalakításával, bővítésével kapcsolatos feladatok, kis léptékű építészeti beavatkozások felé. Gyermekkorom óta falun élek, így a vidéki települések helyzete, jövője személyes érintettségem miatt is jelentőséggel bír számomra. Diplomamunkámban ezt az érdeklődést a széleskörű háttérkutatás igényével kiegészítve alakult ki a főként beszélgetésekre (18 félig strukturált interjú), személyességre épülő megközelítés. A tervezés során elsődleges szempont volt a helyi relevancia, a mértékletesség és az egyszerű megvalósíthatóság.

Mi a mezőgazdasági épített örökség jövőképe Magyarországon? Milyen mintázatokat rajzol ki a tájhasználat átalakulása a Dél-Dunántúlon? Hogyan lehet fenntartható, egyszersmind a helyi közösség számára releváns módon végezni vidékfejlesztést, funkcióbővítést a perspektíva nélküli, csökkenő népességszámú aprófalvakban? Tervemben e kérdések mentén foglalkozom a Baranya megyei Oroszló elhagyott épületegyüttesének újrahasznosításával. A helyszínen három használaton kívüli épület, egy magtár, egy istálló és egy lakóház áll. Javaslatom a telket kibővítve egy 1,7 hektáros területre ad hasznosítási koncepciót. A tervben a jelenleg kaszálóként használt mezőn egy permakultúrás mintagazdaság kerül kialakításra, amelynek műveléséhez, kezeléséhez szükséges eszközök az egykori magtárban tárolhatóak. A tér lehetőséget ad oktatások, workshopok megrendezésére is. Az épület szerkezeti szempontból megfelelő állapotú, így a raktár-szerviz-rendezvénytér funkciók csupán a belső válaszfalak kibontásával és egy kis méretű, bútorszerű kiszolgáló blokk elhelyezésével kialakíthatóak. A gazdaság egész éves működéséhez télen is kell növényeket termeszteni. Ezt egy új, részlegesen földbe süllyesztett félnyeregtetős melegház, úgynevezett walipini biztosítja. A telekbelsőben álló istálló földszintjén egy 6 fős szálláshely, tetőterében 10 fő számára kialakított egyszerű hálóhelyiség kap helyet. Míg előbbi a falusi turizmushoz kapcsolódva a gazdasági fenntarthatósághoz járul hozzá, utóbbi a permakultúrás rendezvények látogatóinak biztosít férőhelyet. Az új tető kettős függesztőműves fedélszékként készül. Az utcafronton álló egykori lakóházba, illetve annak az eredetivel megegyező telepítésű, új építésű félnyeregtetős szárnyába a helyi és környékbeli termékeket hasznosító kis méretű vendégasztal – bisztró – kerül. Azért, hogy a beavatkozás a falu működésébe illeszkedjen és a helyiek számára is releváns legyen, ők is kihelyezhetik saját áruikat a fogyasztótér külső oldalán kialakított polcokra. A zárt egység az épületegyüttes súlypontjában egy fedett-nyitott térrel bővül ki.