Baló Dániel László 2016-ban alapította saját stúdióját (Murum stúdió) Budapesten. Tanulmányait a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a TU Lisszabonban végezte, majd a Dán Királyi Akadémián (KADK) szerzett diplomát Koppenhágában. Mielőtt saját praxisát alapította volna, olyan irodáknál dolgozott, mint a svájci Atelier Peter Zumthor, a katalán RCR Arquitectes, és John Pawson londoni stúdiója. Stúdiója számos építészeti díjat nyert és több alkalommal volt meghívott előadó, vendégkritikus és zsűritag nemzetközi versenyeken és díjakban (UIA Great Green Wall competition, AA visiting school Budapest, Architecture Masterprize). 2016-ban társalapítója volt a MOME graduális kurzusának, a „MOME studioB”-nek. A természet és az ember absztrakt kapcsolatára fókuszálva a stúdió számos helyszíni projektet valósított meg Hollandiában (OEROL fesztivál), Spanyolországban (Más Madera) és Magyarországon. A Murum stúdió folyamatosan kísérletezik, hogy megtalálja az egyensúlyt és elmossa a határokat elfoglalt és üres, tömeg és tér, régi és új, természetes és mesterséges között. Teszi ezt a létező esszenciájának megértésével, az anyagokkal és azok fizikai tulajdonságaival kapcsolatos ismeretek alkalmazásával, az érzékszervekre és a megérzésekre összpontosítva. A stúdió egyik fókuszpontja a meglévő épületek transzformatív átépítése, de foglalkozik új építésű házakkal, valamint ideiglenes és állandó installációk létrehozásával egyaránt.

Az érdi kertvárosban épült két lakásos ház az oldalsó telekhatárok és szomszédok felé zárt arcot mutat: a hosszirányú szerkezeti falak tömörek, vastagok, míg keleti és nyugati irányban az épület kitárulkozik, a bütük falazata előregyártott fa szerkezetű. Déli irányba a zárt homlokzatot hosszú, keskeny, közvetlen a tető alatt elhelyezett ablakok tagolják, északi irányban a ház ablaktalan míg kelet és nyugat felé nagy emelő-tolóajtókkal, teraszajtókkal nyit. A ház tömegformálásával befelé fordulva egy saját belső világot igyekszik teremteni különböző kertrészekkel, teraszokkal. Az épület tömegének alaprajzi tagolásával létrejött helyiségekből mindenhol közvetlenül a kertbe lehet kijutni. A különböző rendeltetésű tömegek magassági különbségeiből adódóan a belső terek funkciójuknak megfelelő belmagasságot nyernek: a hálórészek és kiszolgáló blokkok alacsonyabb belmagassággal rendelkeznek, ezek közül emelkednek ki a nappali-konyha terei, melyek ezáltal déli irányba is ablakhoz jutnak közvetlen a tetősík alatt. A két lakáshoz közös felhasználású télikert (nyári konyha) tartozik, mely a medencéhez kapcsolódó közös belső kertrészre nyit. A gyalogos bejárat a déli telekhatáron vezet egy filigrán, futónövénnyel futtatott pergola alatt egészen a két lakrész összefonódásánál kialakított fedett, tólóajtókkal nyitottá alakítható télikertig, ahol a garázsból felvezető lift és lépcsőház is található: ez a megérkezés pontja, ahonnan a két lakás fedett téren keresztül közelíthető meg. A garázs kialakításánál fontos szempont volt, hogy az előkert szabadon tudjon maradni és ténylegesen zöld kertként tudjon funkcionálni, ezért a gépkocsik az oldalkertben kialakított rámpán a pinceszinten kaptak helyet, a műhellyel és raktárhelyiségekkel egyetemben. A tömegeket fedő, fagerendás, könnyűszerkezetes lapostetők minden irányban jelentősen túlnyúlnak, védve a csapóesőtől a homlokzatokat (a természetes vakolást és faburkolatot), valamint az intenzív nyári napsütéstől oltalmazva a ház falait, árnyékolva az ablakokat. A ház anyaghasználatában egyszerűségre törekszik, mely alátámasztja a koncepció állítását is: a falazatok természetes, föld színű strukturált vakolatot kapnak míg a könnyűszerkezetes bütüfalak kezelt, természetes sötét színű vörösfenyő/borovifenyő burkolatot.