A PARAGRAM fő profilja közlekedésépítészeti projektek és egyéb összetett, közösségi fókuszú fejlesztések tervezése. A cég építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti feladatok mellett tájékozódási rendszerek kifejlesztésével is foglalkozik. A PARAGRAM Stúdiót 2018 karácsonyán alapította CSAPÓ Balázs, GERMÁN Tibor és BRETZ Annamária. Névválasztásuk ('paragramma' = betűcserén alapuló szójáték; szó szerint a betűn túli, a betűket meghaladó) híven tükrözi egyszerre felszabadult, ugyanakkor mélyen felelősségteljes és nyelvileg is tudatos alapállásukat. POTTYONDY Flóra és LIZICZAI Sándor tájépítészek 2023 elején a Park Stúdió beolvadásával csatlakoztak a társasághoz. A PARAGRAM az M4 metróvonal állomásainak generáltervezését kiviteli szinten jegyző PALATIUM M4 Projekt Kft. általános jogutódja. A városi gyorsvasutak építészeti tervezése terén a PARAGRAM szaktudása meghatározó. A metró-, hév- és vasútállomások kapcsán referenciái kiterjednek az utasok, látogatók tájékoztatását segítő rendszerek és az egyedi bútorzatok tervezésére is. Nagyobb területek összetett városépítészeti kérdései tisztázására mestertervek, stratégiai dokumentumok és urbanisztikai tanulmányok készítésével járul hozzá. A vonalas infrastruktúra projektek beavatkozási területein számos budapesti park és köztér megújításában vett részt. Szoros szakmai együttműködésben dolgozik Magyarország legnagyobb mérnökirodáival, megbízói körét közlekedési társaságok, önkormányzati és állami szervezetek, magánbefektetők adják.

A budapesti M3 metró Magyarország legforgalmasabb vasútja, állomásai a főváros leglátogatottabb közterei. Az eredetileg megépült állomások az 1970-es és 1980-as évek designikonja lettek, átfogó rekonstrukciójuk az elmúlt évtized egyik legfontosabb városfelújítási projektje volt Budapesten. Az inkluzív tervezés és a fenntarthatóság központi szempontként szerepelt az egész projektben: a fő cél az volt, hogy egy meglévő városi infrastruktúrát költséghatékony módon, a város lehetőleg legkisebb zavarásával, célzott műszaki beavatkozásokkal modern színvonalra hozzon. Az Arany János utca állomáson a metró megmutatja magát a városnak: a nyolcemeletnyi mélységből nem egy gyalogos aluljáróba, hanem közvetlenül a felszínre, a Podmaniczky téren álló pavilonépületbe érkezünk. Az M3 vonal egyik képletszerű, úgynevezett Budapest-típusú állomását eredetileg kísérletező, mégis visszafogott építészet jellemezte az alacsony belmagasságú terekben. Az átfogó felújítás e kettősségre utal vissza, amikor kortárs elemekkel operál. A mozgólépcsők közé bekerült ferdepályás lift kifeszíti a rendelkezésre álló teret, a lejtaknát lecsupaszított szerkezetek keretezik. Az indusztriális hangulat a peronon szelídebb formájában van jelen. A zöldtetős felszíni pavilon homlokzatain transzparens az architektúra. Az évtizedek során rárakódott papundekli rétegektől megszabadítva az épület fedett-nyitott térként kapcsolja össze a Podmaniczky teret a Bajcsy-Zsilinszky úttal, és a teret körülölelő kiemelt zöldkazetták sorába beállva velük együtt oltalmazza a tér belső részét. A nyüzsgés és a lecsendesülés egyaránt megélhető a fásított sétatérként megújult környezetben. Szélfútta levelek asszociációját hordozva e városi oázisra reflektál az új üveghomlokzatokon és a mélyállomás falfelületein végigfutó finom, generatív módszerrel kidolgozott grafikai minta. A színek és grafikai felületek a föld alatti világ és a felszín összetartozását hirdetik, és távolról az Arany János-i „oly otthonos itten!”-re rezonálnak.